2013. december 8., vasárnap

#SzombatNovember#13


Reggel nyugodtan felkeltem, kivételesen időben voltam. Nyugodtan elkészültem, majd felvettem a 
fehér kabátomat bezártam a lakást és nyugodtan lementem a kávés szent helyemre.  Vettem egy finom, nagy adag kávét és ráérősen a buszhoz sétáltam.
- Lili? - szólt utánam egy hang mikor a buszhoz sétáltam, azonnal megfordultam.
- Máté ? - néztem egy öltönyös alakra.
- Csinos vagy. - mondta mosolyogva.
- Köszönöm. Jól áll az öltöny - mosolyogtam rá.
- Más mint a tegnapi ruha.. - utalt a deszkás külsejére. - El vihetlek? - kérdezte mikor dudált egy kocsi.
- Mindjárt jön a buszom. - mosolyogtam, igazából szivesen vele tartottam volna de nem akartam elfogadni.
- De én szeretném élvezni a társaságod. - mosolygott. Az az autó meg nélkülem nem fog elindulni.. - mondta és mikor belenéztem abba a gyönyörű szempárba azt hittem elájulok, gyönyörű..
- Biztos, hogy nem zavarok? - kérdeztem mosolyogva.
- Ah - forgatta a szemét. - Gyere máár - mondta és mikor elindultunk a nyakamra kaptam egy puszit, igazából az ajkainak az érintését nem éreztem mert a hajam felfogta, de azt halottam mikor a hajszálakat köpködve és nevetve kiszedte a szájából. - A hajad nem ízlik - jegyezte meg én pedig elnevettem magam.
- Hova lesz a menet? - kérdezte mikor kinyitotta nekem a hátsó ajtót majd mikor beültem becsukta, és beszállt mellém.
- Az RTL székházhoz. - mosolyogtam.
- Oké. Jó reggelt, az RTL székházhoz majd a munkahelyemre. - mondta, és a sofőr elindult.
- Mikor ebédelsz? Van ebédszüneted, nem? - kérdezte mosolyogva.
- Van. De mindig máskor eszek, vagy egyáltalán nem. De amúgy olyan 1 körül szoktam enni. - mondtam.
- És van kedved velem ebédelni? - kérdezte én pedig fel se fogtam hogy mit kérdezett.
- Örülnék neki - mosolyogtam, és megcsörrent a telefonja.
- Ne haragudj - mondta és hivatalosan bemutatkozott majd elkezdett valami más nyelven beszélni, "ügyvéd nyelven" - Itt vagyok - mondta egy kis idő múlva.
- Hű, ez milyen nyelv? - kérdeztem a telefonálásra utalva.
- Hagyjuk - rázta meg a fejét - csak egy építkezési vállalkozót bepereltek. - legyintett.
- És ez most jó, vagy rossz? Ne haragudj, nem értek hozzá - mondtam.
- Neked nem is kell - mondta mosolyogva és megcsörrent a telefonom.
- Egy másodperc - mondtam és felvettem a telefont miután megnéztem, hogy ki hívott.
- Jó reggelt - köszöntem.
- Kincsem, mond hogy úton vagy - szólt Gabi.
- Igen, megyek.
- Akkor mond a buszsofőrnek hogy taposson bele a gázba, mert szükségem van rááááád - mondta Gabi.
- Megyek-megyek - nevettem el magam és megállt a kocsi. - Puszillak - nyomtam ki a telefont és Mátéhoz fordultam volna, de nem volt a kocsiban, és abban a pillanatban kinyílt előttem az ajtó és kiszálltam. Máté becsukta utánam az ajtót és a kocsinak támaszkodott.
- Köszönöm. Hálás vagyok - adtam az arcára egy puszit, majd elindultam.
- Lili - szólt én pedig visszafordultam.
- Igen? - kérdeztem.
- Gyönyörű vagy - mosolygott én pedig megköszöntem és a bejárathoz mentem, majd félúton visszafordultam, mert éreztem hogy még mindig néz. Elidőztem a látványon, majd Máté intett és beszállt a kocsiba én pedig fülig érő mosollyal bementem a székházba.
- Láttam ám az idill jelenetet - jött elém Gabi Bia és Ya Ou.
- Miről is van szó? - kérdeztem.
- Tudod mint a filmekben, a pár kiszáll a kocsiból, úgy hogy a férfi ajtót nyit a feleségnek. Majd egy csóóóóóóóóóóóók - húzta el Bia.
- És elindul egy helyre visszafordul és int - mondta Ya Ou közbe pedig eljátszotta. Egyből elröhögtem magam mikor nőiesen próbált menni.
- Ki ez a pasaaaas? - kérdezte Gabi. - Azt már tudom, hogy Bia és Ya Ou összejöttek, de te? Veled mi van? - kérdezte.
- Mi ? - kérdezte Bia.
- Bia és Ya Ou nem jöttek össze - mondta Ya Ou mosolyogva.
- Méééég - mondta Gabi nevetve.
- Naaa, szóval? - kérdezte Bia és mindenki rám nézett.
- Hé, rockerkém, gyere már, azt hiszem van egy kis gond - szólt A Fat Phoenixből Tomi.
- Megyek bunkókám - forgattam a szemem.
- Nem - fogott vissza Gabi. - Elsőnek mesélsz.
- Tegnap - néztem Biára - Biával vacsi után mentünk haza, és nálam volt a deszkám, szóval nem ilyen stílusban voltam - néztem magamra majd Biára - és leszólított egy csapat srác hogy csak dísz, vagy tudok is? - mondtam és Gabira néztem, mivel neki magyaráztam - és így ismertem meg Mátét. - mosolyogtam.
- Kajak ő ? - esett le Bia álla. - Tegnap full tróger volt..
- Fura öltönyben, nem? - kérdeztem nevetve.
- Hűhaaaa, fiatalok - mosolygott Gabi. - És mikor találkoztok? Vagy tegnap megbeszéltétek hogy hopp reggel elviszlek? Vagy mi?
- Nem, ugyanabban a társasházba lakunk - mondtam. - És reggel találkoztunk.
- Hűhaaaa - csillogott Gabi szeme.
- És ma együtt ebédelünk. - tettem hozzá mosolyogva.
- Hűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűha - mondta Bia és Gabi.
- De csak állítólag, nem beszéltünk meg semmi konkrétat, tuti hogy elmarad.. - mondtam.
- Hűűűűha - mondta Ya Ou. - Ne máár, harmadjára miért nem mondtátok? - kérdezte és mindenki elnevette magát.
- Sziveeeeeeeeeeem, csillagooom - mondta Tomi.
- Lili segíts mert megőrült - jött oda Gergő.
- Elsőnek lepakolok, majd utána kávé és azután segítek. - mosolyogtam.
- Hozok neked kávét, gyorsan pakolj le - mondta Gergő.
- Rendben - bólintottam - Na későőbb - mosolyogtam rájuk.
- Rendben hősszerelmes kisasszony. - mondta Bia.
- Hűűűűha - mondta Ya Ou. - Bocs, de ez nagyon tetszik - nevetett és Gabi is. Mosolyogva otthagytam őket majd bementem a szobámba levettem a kabátomat lepakoltam, előhalásztam a telefonomat és megnéztem azt a bizonyos vészhelyzetet. Nem volt semmi, csak Tomi hülyéskedett, de az ígért kávémat megkaptam, majd bementem a szobámba és terveztem meg papír munkát csináltam meg ellenőríztem a holnapi ruhákat a Döntésre. , a délelőtt volt látogatóm, leggyakrabban az MDC mindenféle hülyeséggel csak szívattak össze-vissza. Meg a Bytheway. Na őket inkább hagyjuk, ők az őrületbe kergettek. Dél körül Misi szólt, hogy menjek át Biához, mert keres, de persze nem is keresett, csak hülyéskedtek. Élvezték, hogy fel-alá szaladgálok mert körülbelül 10 percig kerestem Biát.
Majd visszamentem a szobámba és leültem, épp tónusoztam az egyik szoknyát, amit terveztem és kopogtak.
- Gyere be. Ha az MDC-nek vagy valamelyik csapatnak baja van, nem érdekel, szünetem van - mondtam mikor fel se néztem a papírból.
- És, ha nekem van valami problémám.? - kérdezte egy hang.
- Pilllanat - mondtam. - Csak a szoknyám - mondtam mikor nem láttam semmit mert egy kéz eltakarta szemem.
- Ki az ? - kérdeztem és elkezdtem tapogatni a könyökénél azt a valakit. - Mi az a nagy probléma?
- Éhes vagyok - suttogta a fülemnél egy hang és elvette a kezét a szemem elől és szembe találtam magam vele, Mátéval.
- Szia, hát te? - kérdeztem.
- Nem úgy volt hogy együtt ebédelünk?
- De, csak nem hittem, hogy eljössz ide. Hogy találtál meg?
- Gergő és Tomi eligazított.
- Örülök hogy itt vagy - álltam fel a székből.
- Én is örülök neked - adott egy arc puszit - Hoztam kaját. Mekis. Szereted?
- Csirkefalatkák? - kérdeztem és abba a pillanatban előhúzott egy szatyorból egy adag csirkefalatkákat.
- Honnan tudtad? - csodálkozott.
- Az a kedvencem, csak találgattam - nevettem.
- Hmhm - mosolygott Máté én pedig mosolyogva ráztam a fejem.
- Gyere - ülj ide - mondtam miközben lehuppantam az ülőgarnitúrára.
- Pillanat - mondta és oda hozta az ebédemet és az övét is. Majd elkezdtünk enni, beszélgettünk is közbe Máté kapott egy pár telefon hívást is..
- Köszönöm - mondtam mikor befejeztük az ebédet.
- Igazán nincs mit.
- De tényleg - tettem hozzá.
- Ez csak egy ebéd  - furcsállotta.
- Meg azt is hogy itt vagy, meg hogy ide jöttél - mosolyogtam rá. - meg úgy mindent..
- Oh te - mosolyodott el és adott egy arc puszit és egymásra mosolyogtunk, mikor vele voltam, egyszerűen olyan boldog voltam, és annyira édes, el se tudom mondani..Össze vagyok zavarodva, mikor vele vagyok hihetetlenül boldog, problémamentes, jó kedvű vagyok..Egyszerűen csak szerelmes?! Ilyen hamar? Már tegnap belezúgtam mikor megláttam, de csak a külsejébe, akkor még nem ismertem, még most se, de fülig szerelmes vagyok..Hülyeségeket mondok, TÉRJ VISSZA A VALÓSÁGBA. Gondolkoztam.
- Ne mosolyogj mert elolvadok - nevette el magát és én is. - De tényleg - mondta mosolyogva.
- Bocsánat - mondtam és a földet néztem majd azt vettem észre hogy apró puszik hagyják el az arcom.
- Megzabállak - suttogta Máté és adott egy puszit majd megcsörrent a telefonja. - Ne haragudj - mondta és felvette a telefonját. Majd egy kis idő múlva mérgesen kinyomta.
- Mi az? - kérdeztem.
- Előrébb hozták a tárgyalást - sóhajtott egy nagyot.
- És menned kell - mondtam és fel álltam majd Máté mögé álltam.
- Igen, de ne haragudj - mondta.
- Én nem haragszom, sőt, nagyon boldog vagyok hogy itt vagy - mondtam és elkezdtem masszírozni a nyakát, vállát.
- Ezt megtudnám szokni, a masszírozást - mondta Máté nevetve - ezt az ebédesdit meg nem kell köszönnöd, kiérdemelted. - mondta.
- Kiérdemeltem? - furcsállottam. - Hogyan?
- Azzal, hogy tegnap megismertelek. - rántotta meg a vállát.
- Oh - mondtam és adtam neki egy arc puszit.
- Bár mennyire is szeretnék maradni, mennem kell. - mondta. - Este? Mit csinálsz? - állt fel és hátulról megölelt.
- 10-ig itt leszek - sóhajtottam. - Addig tart a show..
- És utána van kedved, mondjuk egy sétához? - mondta és adott egy - két nyakra puszit.
- Ha lefürödtem és átöltöztem - bólogattam mosolyogva.
- Rendben - vette fel a telefonját az asztalról - Gyorsan elpakolom - mondta és felvette a dobozokat.
- Hééé - mondtam és elvettem tőle a dobozokat. - Valamit én is hadd csináljak már, a takarítás rám marad - mondtam ő pedig elnevette magát, majd adott egy arc puszit.
- Szia - mosolygott és kiment, majd gyorsan elpakoltam a dobozokat és kivittem a szemetesbe. Majd vissza mentem a szobámba és a kanapén ült a bythewayből Sziki és Bence meg az mdc is.
- Fiúk? - kérdeztem döbbenten mikor beléptem.
- Miért nem mondtad, hogy van barátod? - kérdezte Bence.
- Nincs barátom.
- És ki ez a hapsi? - kérdezte Sziki.
- Milyen alapon faggatok, ki?
- Kííííííííííííváncsiak vagyunk - mondta Misi.
- Akkor nem mondok semmit, - mondtam mire a fiúk felháborodtak. - Tegnap deszkázás közbe ismertem meg. - mondtam és figyeltem az MDC-t.
- Most mi az? - kérdezték egyszerre.
- Csak figyeltem Misiék reakcióját a deszkázás szónál.
- Tudunk Alfonso-ról - legyintettek én pedig elnevettem magam.
- És amúgy ennyi. Reggel meg megbeszéltük hogy együtt ebédelünk, csak nem tudtam hogy ide jön..-fejeztem be.
- És bejön? - kérdezte Sziki.
- Tetszik mi? - kérdezte Bence.
- Szerelmes vagy belé? - kérdezte Dani.
- Fülig ért a szád mikor megláttad. - mondta Botond.
- Tutiii, hogy be jönn - mondta Misi. Mondták a fiúk és utána még hasonló dolgokkal bombáztak.
- Na jóóóó - tapsoltam 2-t. Hagyjuk a témát. - mondtam. És elkezdtünk másról beszélni, de végülis ennél a fiú-lány témánál lyukadtunk ki. Majd olyan 3 óra körül elkezdtek a fiúk készülődni. És onnantól mindenki megőrült, rohangált össze-vissza. Áh káosz volt az este, de végülis minden jól sikerült, sikeresen túl voltunk az első élő adáson. Nem részletezném, mivel olyan fáradt vagyok, hogy semmire nem emlékszem.
- Kincsem - jött be a szobába György.
- Igen? - kérdeztem mikor nyúltam a kabátomért.
- Holnap dél körül számítok a megjelenésedre. Ne gyere be hamarabb, ügyes voltál ma, köszönök mindent. - mondta és beszélgettünk még két szót. Majd felvettem a kabátomat majd a táskámat a vállamra akasztottam és a telefonommal kimentem a szobából, a büfé felé vettem az irányt vettem egy jó erős kávét és a portához mentem a papírokat aláírni, az aulába várt Olivér,Sziki,Beni,Ya Ou,Tomi,Gergő,Dani,Misi,Boti.
- Köszönünk minden Liliiii. Imádunk - mondták egyszerre és tartottunk egy családi ölelést. Majd alá írtam a papírokat és oda jött Olivér.
- Szia. - köszönt.
- Szia. - mosolyogtam rá és a szemébe néztem, ő volt az, aki elkezdett flörtölni az első munka napon, és nem mertem rá nézni, a szemeibe mert szőke. De most valahogy hidegen hagyott, az hogy ő szőke és hogy szépek a szemei. A gondolataim nem körülötte hanem Máté körül forogtak.
- Én voltam az aki bepróbálkozott nálad. És sajnálom, csak azért csináltam mert emlékeztettél a barátnőmre. Ne haragudj. Vagyis a volt barátnőmre, de ez most mellékes. Csak azt szeretném, hogy ha jól kijönnénk, és elfelejtenénk ezt az egész tegnapi napot. oké? - kérdezte mosolyogva.
- Rendben - mosolyogtam rá. - Megbeszéltük.
- Holnap csatlakozom a maffiózókhoz és az őrületbe kergetünk - nevette el magát.
- Pompás - mondtam és belekortyoltam a kávémba.
- Drágaságom - mondta valaki a hátam mögül. és arra a szóra megfordultam.
- Biuss - öleltem meg. - Mit csinálsz este?
- Ünnepelünk. - mosolygott és Ya Ou átkarolta.
- És teeeeeeeeee? - kérdezte Ya Ou.
- Azt még nem tudom - mosolyogtam.
- Hűhaaaaaaaaaaaa - mondta én pedig elnevettem magam.
- Még hogy nem jártok. Látszik rajtatok minden - mondta Gabi.
- De nem járunk - nevetett Bia.
- Akkor is. - mondta Gabi.
- Még - suttogta Ya Ou.
- Hűhaa - mondtam és Ya Ou elkezdett szakadni a nevetéstől ahogy Bia is.
- Amúgy mindketten tudják, hogy összeillenek - mondta Gabi.
- De így is van - bólogattam. - Na megyek, Sziasztok - köszöntem oda mindenkinek.
- Még egy utolsóóóó öelééést - mondta Vavra. - De mindenki - tette hozzá. És beálltunk egy nagy körbe és családi ölelést tartottunk majd elindultam a kijárathoz.
- Naaaaaa, a nagy mackó is kér - mondta Ákos.
- Majd holnap Ákos - dobtam neki egy puszit.
- Csúnya - durcizott. És Ákos miatt újra csináltunk egy csalási ölelést.
- Én most már tényleg megyek. - mondtam.
- Szia - köszöntek kánonban. Majd ahogy közeledtem a kijárat felé egyre ismerősebb volt a személy. El nem tudtam képzelni hogy Máté áll ott.
- Máté ? - kérdeztem a távolból.
- Szia szépségem - nézett rám fáradtan.
- Szia - mentem oda és adott egy arc puszit. - Most végeztél?
- Még nem végeztem. Holnap lesz egy fontos tárgyalásom, 6-tól. - mondta.
- Íh - húztam el a számat. - Jó korán. Mikor kelsz? - kérdeztem csodálkozva.
- 4 - kor mosolygott.
- Jáááj - rázott ki a hideg. - Akkor ma este ne csináljunk semmit, menj pihend ki magad.
- Még az irodába kell mennem - mondta.
- És elém jöttél? - örültem meg.
- Haza kísérlek - bólogatott mosolyogva.
- Nagyon örülnék neki, de menj végezd el amit kell, nem akarom, hogy miattam legyél fáradt holnap.
- De..-mondta.
- Nincs de - szakítottam félbe. 4kor kelsz, és most fél11 van és még mész dolgozni, lehet hogy most kevés, de ha nem tartasz velem akkor jó esetbe éjfélre otthon vagy. Mi lesz ha holnap nem sikerül a tárgyalás mert fáradt vagy és nem tudsz koncentrálni? Nagyon nagyra értékelem hogy itt vagy. És ide jöttél, tényleg nagyon örülök neked, de menned kell mert vár a munka. - mondtam ő pedig e közben átkarolt.
- Jól sejtem, hogy semmi esélyem arra, hogy ezt a szó "csatát" meg nyerjem? - mondta mosolyogva.
- Tökéletesen - nevettem.
- De akkor holnap velem ebédelsz, mint ma - mosolygott.
- Örülnék neki - mosolyogtam. - nagyon. - tettem hozzá ő pedig adott az arcomra egy puszit majd megcsörrent a telefonja.
- menjj - mondtam mikor halottam hogy csorog a telefonja. - puszillak - mondtam es adtam egy puszit az arcara majd integetve elsétáltam. 
- neeeem rázol le ilyen könnyen..- mondta és felvete a telefonját. - Hallo, itt Molnár...igen uram, már várrtam a hívását. - mondta és közben engem nézett. 
- Kincsem - jött oda Kinga. - Mármint sziasztok - mondta és egyből elhallgatott mikor észrevette hogy Máté telefonál. Majd egy igen hosszú 5 perc után Máté lerakta a telefont.
- Hello. - köszönt Máté miközben Kingára mosolygott.
- Máté ő itt a fõnököm, Kinga. - mondtam.
- Örvendek - mondta Máté és kezet fogott Kingával.
- Hopp,hopp, na kit látnak szemeim, aki nem veszi fel a telefonját? - szólalt meg egy hang a hátam mögül. Erre a mondatra meg is fordultam. És szembe találtam magam apuval és a leendő anyukámmal.
- apa - örültem meg és megöleltem. - szia, hát te?
- elakartunk érni, hogy ha lesz egy szabad ebéd időd, akkor ebédelj velünk. Egyébként megnéztük az élő showt.
- Tetszett ? - mosolyogtam Juditra.
- Igen - bólogattak egyszerre.
- Mennem kell.  Ne haragudjanak. Holnap találkozunk Lili. - mondta Kinga és elment és meg is csörrent a telefonja út közben.
- Apa,  Judit, Ő itt Máté. - mosolyogtam a fiúra, aki  a beszélgetés alatt csak hallgatott.
- örvendek uram - nyújtotta  a kezét Máté.
- En is fiam, én is - mondta apa és a szemével végig mérte Mátét.
- Van kedvetek velünk tartani vacsorára? - kérdezte Judit akit épp Máté üdvözölt.
- Máténak mennie kell. - mondtam én meg álmos vagyok, de majd máskor szivesen. - mondtam.
- Mi olyan fontos dolog este Ilyenkor? A fáradságodon meg segítünk egy kávéval.  - mondta apa.
- Én át tudom rakni. - mondta Máté.
- Ezt már megbeszéltük - néztem rá komolyan.
- Jol van na. - mondta, mosolyogva. 
- Menj, mert akkor még délbe se találkozunk, ha nem végzel a papír munkával.
- Találkoznánk, abbahagynám. - nevetett.
- Majd egy ebédet megbeszélhetnénk. - néztem apára. 
- Mikor van egy normális szabad estéd? - kérdezte.
- Nem tudom, Kingától függ, hogy  hogyan ad papír munkát.. 
- És neked? - nézett Mátéra.
- Csak szóljanak előre és bármelyik. - mondta.
- Uram, kérem, türelmes voltam, de az ügyfele már várrja egy fél órája, a telefonját igazán felvehetné, és még a papírok - rohant oda egy öltönyös alak.
- Persze,persze - bólogatott Máté.
- Kérem szedje össze magát, Péter már ideges. - mondta.
- Jolvan Nándi, már megyek is. - mondta szomorúan. - Szia szépség - adott egy puszit az arcomra. - Elnézést, mennem kell - nézett apáékra. - Viszlát - mondta és Nándi magyarázott neki az ügyről ő pedig út közben vissza fordult és intett majd tényleg elment.
- Jártok? . kérdezte apa mikor mosolyogva utána néztem. 
- nem - ráztam meg  a fejem. - De szívesen járnék vele, olyan aranyos..
- Mit dolgozik, hogy szombaton ilyenkor is el kellett mennie?
- Ügyvéd. 
- És hogy találkoztatok? - kérdezte Judit.
- Deszkázás közben.. - mondtam egy picit félve, mert aoa utálja, mikor szóba hozom..
- Na de jó, ügyvéd vagy huligán? - mondta apa gondolkozva és morcosan.
- Rendes ember apa..
- Majd az ebéden kiderül...-mondta.
- Majd beszélünk róla. Megyek, fáradt vagyok.. - mondtam apáék pedig megértően bólintottak. Majd elbúcsúztunk és hazamentem, lepakoltam, lefürödtem és már aludtam is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése